Az Óbudai Anziksz tavaszi lapszámának vezetőtematikája a kerületi parkok több szempontú ábrázolása. A zöldterületek hangulatának megidézése mellett a tervezők szándékainak bemutatása is helyet kapott kiadványunkban.
Harmadik kerületi kulturális magazinunk, az Óbudai Anziksz legfrissebb lapszáma már online is olvasható, ennek tartalmából válogattunk, ízelítőként.
A fővárosban a legnagyobb zöldfelület a miénk
A szerkesztőségi munkatársak Budapest főtájépítészével, Bardóczi Sándorral sétálták körbe a kerület parkjainak, zöldterületeinek javarészét. A tájépítész azt is elárulta, hogy mindezek közül a Római-part a kedvence, amely mindig különleges hely volt számára.
Mint Bardóczi Sándor elmondta, hiszi, hogy mindannyian büszkék lehetünk otthonunkra, hiszen Óbuda-Békásmegyer a legnagyobb zöldfelületi aránnyal rendelkező kerület fővárosunkban. A főtájépítésszel a lapkészítők többek között az Európa Zöld Városa díjas Pünkösdfürdői Parkot, a Mocsárosdűlőt és az Óbudai-sziget csúszdaparkját is meglátogatták.
Barcsay 125 – ahogyan mi látjuk a festőt
A Barcsay 125 egész éves programsorozat Barcsay Jenő Kossuth-díjas festő, grafikus, művészpedagógus születésének 125. évfordulója alkalmából tiszteleg a világhírű művész életműve előtt. A tavaszi Anziksz az emlékév alkalmából tanulmányt ad közre, amely a szerző megfogalmazása szerint, Barcsay Jenő festői gondolkodásának változását mutatja be a húszas évektől a nyolcvanas évekig.
Barcsay Jenőt több dolog köti Óbudához, köztük a védettséget élvező, monumentális mozaikja a csillaghegyi fürdőparadicsomba látogatókat gyönyörködteti mindennap. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat szintén hozzájárul, hogy felidézzük, mi mindent köszönhet neki a magyar és a nemzetközi képzőművészet, ennek részeként emléktábla avatásával hajtott fejet a Térritmus I-II. című mozaikalkotása előtt, – amelynek részlete az Óbudai Anziksz címlapján is látható (lásd. nyitófotónkat).
Óbudai Gázgyár – 30 éve megoldatlan helyzet
Ha a kerület parkjait, zöldterületeit vesszük számba, nem kerülhetjük meg a szomorú tény megemlítését, hogy az Óbudai Gázgyár területének kármentesítése még mindig várat magára. Kulturális magazinunk szintén megpróbált utánajárni, miért halogatják a mérgező anyagokkal szennyező környezet felszámolását.
Simon Gergely vegyész, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője felidézi a lapnak, hogy 1996-ban született döntés a terület megtisztításáról, tehát egy esztendő híján harminc éve húzódik a feladat végrehajtása. A szakértő kiemeli, hogy a hegyek felől áramló talajvíz folyamatosan mossa bele a Dunába a mérgező agyagokat, köztük rákkeltő vegyületeket.
