Veszély a fejünk felett

Február végén ijesztő jelenet játszódott le az Andrássy úton: egy épület homlokzatáról stukkódarab zuhant a járdára, alig néhány lépésre a járókelőktől. Bár szerencsére senki sem sérült meg, az eset újra ráirányította a figyelmet egy régi problémára, ami akár emberéleteket is követelhet.

Február végén ijesztő jelenet játszódott le az Andrássy úton: egy épület homlokzatáról stukkódarab zuhant a járdára, alig néhány lépésre a járókelőktől. Bár szerencsére senki sem sérült meg, az eset újra ráirányította a figyelmet egy régi problémára, ami akár emberéleteket is követelhet.  

A rossz állapotú homlokzatok nemcsak esztétikai gondot jelentenek, hanem komoly veszélyt is, amelynek elhárításáért a társasházak, vagyis az ingatlantulajdonosok a felelősek. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a karbantartás, a felújítás terhe is rájuk hárul – ebben azonban kiemelt segítségre számíthatnak az önkormányzattól.

Az Andrássy úti vakolathullás egyáltalán nem egyedi, elszigetelt eset volt, időről időre előfordul, hogy egy-egy homlokzati elem leválik, és a járdára zuhan. A patinás sugárút számos történelmi épületnek ad otthont, amelyek közül több jelentős felújításra szorul, pedig az Andrássyn a tulajdonosok között egyre inkább az intézmények, a befektetők és az ingatlanfejlesztők képviseltetik magukat. Vagyis a városrész azon területein, ahol hangsúlyosabb a lakófunkció, még nagyobb kihívást jelenthet az épületek állapotának javítása. A látványos esetek pedig mindig felkavarják a közvéleményt, és rendszerint ugyanaz a kérdés merül fel: ki felel ezért?

A homlokzat a tulajdonosok felelőssége

Sokan automatikusan az önkormányzatra gondolnak, amikor egy rossz állapotú épületről van szó, ez viszont tévedés, a jogszabályok egyértelműek. Az emberek hajlamosak megfeledkezni arról, hogy a lakások (vissza)magánosítása, ami a rendszerváltáskor áldásként hatott, az évtizedek alatt jelentős teherré vált. A magántulajdon ugyanis azt is jelenti, hogy a felelősségünk nem áll meg a bejárati ajtónál. „A homlokzat állapotáért mindig a tulajdonos felel, legyen az társasház vagy vállalkozás” – mondja Matus István, Terézváros főépítésze. Az Andrássy úti esetben érintett épület például egy vállalkozás tulajdonában álló műemlék ház. „Fontos tudni, hogy az ilyen védett épületek tulajdonosai a társasági adó szabályai szerint komoly kedvezményt vehetnek igénybe, a karbantartásra és felújításra fordított összeg kétszeresét (!) is leírhatják az adóalapjukból. Ez jelentős ösztönző a felújításra, ezért ezeknél az épületeknél nehéz pénzhiányra hivatkozni.”

A társasházak esetén ugyanakkor nincs ilyen lehetőség. Számukra a felújítás sokszor komoly anyagi kihívást jelent, ezért különösen fontosak az önkormányzati támogatások. A homlokzat – ugyanúgy, mint a tető, a főfalak, a párkányok, a lépcsőház vagy a padlástér – osztatlan közös tulajdont képez, vagyis a karbantartásuk a lakóközösség feladata és felelőssége. „A tapasztalatok szerint a legtöbb gond a főpárkányoknál jelentkezik. Ez a legfelső párkány, amely elválasztja a szűken vett homlokzatot a tetőtől és a közterület fölé nyúlik. A vízelvezetés hibái miatt ezek a súlyos szerkezetek gyakran áznak és károsodnak. Ha innen válik le egy darab, az messzire repülhet, és komoly veszélyt jelenthet a járókelőkre” – figyelmeztet a főépítész, hozzátéve, hogy az önkormányzat külön támogatást nyújt a főpárkányok felújítására.

A rendszeres ellenőrzés életet menthet

A szakemberek szerint a legtöbb baleset megelőzhető lenne rendszeres ellenőrzéssel és az időben elvégzett karbantartással. „Ideális esetben évente, de legalább ötévente érdemes szakemberrel átvizsgáltatni a homlokzatot, a tetőszerkezetet és a csatornarendszert” – mondja Matus István. Figyelmeztető jel lehet a rossz vízelvezetés, a nedves foltok megjelenése, a vakolat leválása vagy a szerkezeti elemek vetemedése. Ha ezekkel a problémákkal találkozunk, a romlás gyorsan felgyorsulhat. Egy kisebb repedés vagy ázás rövid idő alatt komoly szerkezeti károsodáshoz vezethet.”

Ha egy lehulló épületelem kárt okoz – akár anyagi kárt, akár személyi sérülést –, az már jogi következményekkel járhat. „Ilyenkor gyakran bírósági ügy lesz belőle. A felelősség ilyenkor több szereplő között oszlik meg: számít például, hogy a közös képviselő jelezte-e a problémát, a közgyűlés foglalkozott-e vele és tettek-e lépéseket a tulajdonosok” – mondta a főépítész. Ha egy lakó vagy járókelő veszélyes állapotú homlokzatot észlel, elsőként a közös képviselőt érdemes értesítenie, de a közterület-fenntartó vagy a kormányhivatal is fogad bejelentéseket.

Mi a teendő?

Ha a homlokzat állapota már közvetlen veszélyt jelent, azonnali intézkedésekre van szükség. „Ilyenkor a közös képviselőnek jeleznie kell a problémát a közterület-fenntartó felé, és gondoskodni kell a veszélyes terület elkerítéséről vagy kitáblázásáról” – mondja Dudás Mónika, a településképi osztály vezetője. A gyalogosok biztonságos közlekedéséről is gondoskodni kell, a lezárást pedig be kell jelenteni a Budapest Közút felé, amelyhez forgalomtechnikai terv készül. Fontos tudni, hogy ilyen esetekben az önkormányzatnak nincs közvetlen felelőssége – kivéve, ha az adott épületben tulajdonrésze van. Az is lényeges, hogy 2013 óta a jókarbantartási kötelezés a kormányhivatal hatáskörébe tartozik. „Ha bejelentés érkezik egy omlásveszélyes épületről, az önkormányzat hivatalból továbbítja az ügyet a kormányhivatalhoz. Ők kötelezhetik a társasházat arra, hogy szakértővel vizsgáltassa meg az épület állapotát és végezze el a szükséges munkákat. A gyakorlatban ez sokszor a veszélyes elemek eltávolítását jelenti. Ha a társasház nem tesz eleget a kötelezésnek, a veszélyelhárítás költségeit az ingatlan tulajdoni lapjára is ráterhelhetik.”

Terézváros támogatja a felújításokat

Bár a felelősség a tulajdonosoké, Terézváros önkormányzata évek óta jelentős támogatásokkal segíti a társasházakat a felújításokban. 2015 és 2025 között 141 épület homlokzata újult meg a kerületben önkormányzati támogatással. Az utóbbi években negyven épületnél akár a költségek 80 százalékát is – a vissza nem térítendő és visszatérítendő, kamatmentes részt egyaránt – támogatás fedezte.

A társasházak többféle célra is pályázhatnak, tudtuk meg Virágh Zoltántól, a tulajdonosi főosztály vezetőjétől. A veszélyessé vált, statikailag állagromlott szerkezetek – például alapok, főfalak, födémek, függőfolyosók vagy erkélyek – felújítására a kivitelezési költség 40 százaléka igényelhető, legfeljebb 7,2 millió forintig. Emellett külön pályázat érhető el a főpárkányok helyreállítására, ahol a támogatás a költségek 50 százaléka, legfeljebb 1,5 millió forint. „Érdekes módon a főpárkányokra kiírt pályázatra viszonylag kevesen jelentkeznek” – jegyzi meg Virágh Zoltán. Pedig egy esetleges balesetnél a kártérítési összegek akár milliós vagy tízmilliós nagyságrendűek is lehetnek. Éppen ezért nemcsak lelkiismereti, hanem anyagi szempontból is érdemes időben felelősségteljes döntést hozni a felújításról.

Terézváros utcái értékes történelmi épületekkel vannak tele, amelyek a kerület arculatának fontos részei. A szakemberek szerint a rendszeres ellenőrzés, a felelős tulajdonosi döntések és az önkormányzati támogatások együtt biztosíthatják, hogy ezek ne veszélyforrást, hanem a városrész büszkeségét jelentsék a jövőben is.

Március elején megnyíltak a terézvárosi önkormányzat idei társasházi és homlokzatfelújítási pályázatai. A támogatási lehetőségekre folyamatosan lehet pályázni, egészen szeptember 30-ig, azokat a beérkezésük után bírálja el az önkormányzat illetékes bizottsága.