A kisgyermek két- és négyéves kora között nyílik ki a nyelvi fejlődés "ablaka" az agyban, ekkor kezelhető a legjobban a nyelvi lemaradás is - mutatta ki brit és amerikai tudósok kutatása.
A környezeti hatások leginkább négyéves kor előtt befolyásolják a nyelvi készségeket, az agy új szavak elsajátítását szolgáló "huzalozása" ugyanis ilyenkor zajlik - idézi a BBC hírszolgálata a The Journal of Neuroscience című szaklapban megjelent tanulmányt.
A londoni King's College és az amerikai Brown Egyetem kutatói 108, normális agyfejlődést mutató gyermeket vizsgáltak egy- és hatéves koruk között. Felvételeket készítettek a kicsik agyáról, hogy megvizsgálják a mielin, vagyis az idegsejteket szigetelő velőshüvely kialakulását.
Meglepetésükre azt tapasztalták, hogy a mielin eloszlása négyéves kortól állandónak bizonyult, ami arra utal, hogy az agy ebben a nagyon korai életkorban a legformálhatóbb, tehát a környezeti hatások ekkor érvényesülnek a legerősebben. Ez azt is megmagyarázza, miért tanulnak meg két nyelvet is egyszerre könnyedén a kisgyermekek.
Jonathan O'Muircheartaigh, a King's College munkatársa, a kutatás vezetője elmondta, hogy mivel a nyelvi készségekkel összefüggő agyi áramkörök négyéves kor előtt a leghajlékonyabbak, a megkésett beszédfejlődés kezelését a kritikus életkor előtt el kell kezdeni. A kisgyermek nyelvi lemaradása sok fejlődési zavar, köztük az autizmus korai tünete is lehet.
A gyermekkor első éveiben a leggyorsabb a nyelvi fejlődés. Egyéves korig az átlagos babának legfeljebb ötven szavas szókincse lehet, mely hatéves korára körülbelül ötezerre növekszik. (MTI)
